1887. november 14-én született Áprily Lajos József Attila-díjas költő, műfordító.

Elemi iskoláit Parajdon végezte, középiskoláit a székelyudvarhelyi gimnáziumban kezdte, tizenkét éves korában, 1899-ben családjával Kolozsvárra került. A református kollégiumban tanult. 1909-ben a kolozsvári egyetem bölcsészkarán szerzett magyar–német szakos képesítést. Kisebb-nagyobb megszakításokkal tizenhét évig tanított. Verseit először 1918 tavaszán közölték. Költői sikerei után 1923-ban Dijonba ment, ahol a francia nyelv tanításához is diplomát szerzett. . Családostól Kolozsvárra költözött, s a református kollégiumban tanította a magyar és német irodalmat. Kuncz Aladárral együtt szerkesztették a kolozsvári Ellenzék irodalmi mellékletét. Részt vett az erdélyi magyar írók első marosvécsi találkozóján, s az itt összegyűltek megbízásából az 1928-ban induló Erdélyi Helikon szerkesztője lett. 1929 őszén Budapestre távozott, ez a lépése megrendülést váltott ki tisztelői körében. Tíz évig a Baár-Madas Leánynevelő Intézet igazgatója volt. Elvállalta a Protestáns Szemle szerkesztését.
1943 szeptemberében nyugdíjba vonult, s Visegrád mellett, Szentgyörgypusztán telepedett le. Hosszú éveken át csak fordításaival volt jelen az irodalmi életben, versekkel az 1950-es évek közepétől jelentkezett újra. Verseinek leggazdagabb válogatását már csak a halál árnyékában láthatta. Nyolcvanadik születésnapja előtt három hónappal halt meg a hárshegyi szanatóriumban..

2020. November 12., 20:13