Béke Ildikó rovata

Kalmár Péter: A kétezer éves papír
A papírkészítés titkát a kínaik sokáig megőrizték. Több mint fél évezreden át nem volt ismert mesterség Kína határain túl, mígnem egy buddhista szerzetes megszökött az országból és Koreában letelepedve elárulta a papírkészítés módját. Innen jutott el a papír Japánba és később szerte az egész világba. (Idővel Európába is.)
A papírnak kezdettől fogva a gondolatok rögzítésére szolgáló írás hordozása volt a fő feladata. Feltalálása és készítésének az egész világon való elterjedése előtt ilyen célra agyag-, kő-, fém- és viasztáblákat, növények szárából készült lapokat, fakérget és állatbőröket használt az ember.
E kis könyv célja, hogy megismertesse olvasóival a papírkészítés módját, amely az emberiség fejlődésével, kultúrájával együtt változott, tökéletesedett napjainkig, és felvillantson néhány érdekes epizódot e kétezer éve ismert anyag rendkívül színes történetéből.
Kézzel írott levelet papírra, ma már ritkán írunk. Legtöbbször e-mailt küldünk barátainknak is már, és persze hivatalos ügyekben is. Ha azért mégis belegondolunk, hogy a papírból mennyi minden készül: újság, autóbuszjegy, papírzsebkendő, kartondoboz, KÖNYV akkor szintén kedvet kaphatunk a kiadvány online fellapozásához.

Jankovics Marcell : A fa mitológiája
A mű a fáról szól, elsősorban mint jelképről, vezérmotívuma: a fa mint az idő szimbóluma. A fatisztelet kultikus, ősköltészeti és bibliai gyökereivel, a fák tiszteletének okaival, az animisztikus hiedelem hagyományaival kezdődik. A fák hosszú életüknek köszönhetően a szimbolikában a múló idő jelképévé váltak. A fa életritmusának szimbólumait részletezi a fanaptárakkal és a Robert Graves rekonstruálta faábécével, valamint a gesztusbeszéd és a fák közötti összefüggésekkel foglalkozó fejezet. Az életfa-hiedelmeknek szentelt részben a nő és a fa hiedelmi megfeleltetésének eseteiről, a szerelem növényi szimbolikájáról, az élet és a halál fájának megkülönböztetéséről, a fával és gallyakkal díszített naptári fordulópontokról olvashatunk. A könyv befejező része a világméretű fajelkép, a kozmosz fája, vagyis a világfa jelképe körüli hiedelmeket elemzi, ismerteti a világfa törzse mentén bejárható övezeteknek tulajdonított funkciókat (alvilág, élők világa, istenek világa), a fa és a szarvas egymáshoz kapcsolt szimbolikáját, a napos-holdas világfa-ábrázolás jelentését és végül - némi kitérőként - a túlvilágra vezető mitikus átkelőhelyekhez kapcsolódó hiedelmeket, majd pedig kiemelkedő magyar művészek faszimbolikájú műveinek magyarázatát (pl. Csontváry).

Katona Imre: Az első magyar porcelángyár, Telkibánya
Porcelán és kőedény gyáraink között a telkibányaié az elsőség. Telkibánya Magyarország északkeleti csücskében fekszik. Arany és ezüstbányái mérhetetlen gazdagságot biztosítottak egykoron a lakosságnak. Már az 1700-as években ezeken kívül másik két alapanyag is adott volt helyben mely a porcelángyártás kelléke volt. A harmadikat máshonnan kellett beszerezni.
Sokáig a Regécz jelzést alkalmazta készítményein, ezért akadtak, akik a regéci és telkibányai gyárban nem egy, hanem két különböző gyárat véltek gondolni.
A kiadvány érdekes információkkal szolgál azoknak akik érdeklődnek a porcelánok iránt.
Az ünnepi asztal dísze sokszor a családi porcelán még ma is.

2021. April 05., 18:50