Napi érdekességek - szeptember 27.

A Magyar Királyi Operaház ünnepélyes megnyitására 1884. szeptember 27-én került sor I. Ferenc József magyar király jelenlétében.

A nyitó díszelőadáson a Bánk bán első felvonását, a Hunyadi László nyitányát és a Lohengrin első felvonását adták elő Erkel Ferenc vezényletével. A jeles alkalmat több mint 10 év tervezés, építés előzte meg.
1837-től a Nemzeti Színház próbálta kielégíteni a művészetek íránt érdeklődő közönséget, de az egyre növekvő érdeklődés miatt 1872-ben megalakult egy bizottság amelynek célja egy operaház megépítése volt Pesten. Több neves építész is pályázott, végül 1874-ben Ybl Miklós tervei nyerték el a bizottság tetszését. Az Operaházat nagyrészt a kor elvárásainak megfelelően alakították ki, de Ybl eltért az iskolapéldának tartott színháztípustól, az 1841-ben épült drezdai operaháztól, amelyet Gottfried Semper tervezett. Ő a Charles Garnier által tervezett párizsi Operát vette alapul, ahol az volt a fő elv, hogy a nézőtér az annak tengelyében elhelyezett díszlépcsőn át közelíthető meg.
Az építés során az operaház minden elemét magyar iparosok és művészek dolgozták ki. A homlokzat építéséhez felhasznált követ a Sóskúti Kőbánya Rt. szállította, míg a lábazatok, az ajtó- és ablakkeretek alapanyagát a Besztercebányai Kőbánya Társulat szállította. A márványokat Seenger Béla és egy trieszti cég, az Esercizio Cava Romana szállította.
Az Operaház belső díszítéseinek kivitelezésére Scholtz Róbertet kérték fel. Az eredeti díszítőfestésnek ma csak töredéke látszik, mivel az alkalmazott kazeintempera 30–40 év alatt tönkrement. Az Operaház belső falfestéseinek megvalósításával Than Mórt és Lotz Károlyt bízták meg, akik a bécsi Staatsoper mintájára átfogó programot gondoltak ki, amelynek központi mondanivalója a zene dicsőítése. A homlokzat dekorációjának tervezésében Ybl Miklós munkáját Schickedanz Albert segítette, valamint Schmal Henrik, az Operaház építésvezetője. A homlokzat legfeltűnőbb eleme a két, Strobl Alajos által, carrarai márványból faragott egyiptomi szfinx az oldalbejáratok mellett. A főbejárat mellett Liszt Ferenc és Erkel Ferenc nagyméretű szobra áll.
Az Operaház impozáns belső tereit a megnyitás óta többször felújították. Az első fontos korszerűsítéseket az Operaház épületén 1912-ben végezték el Medgyaszay István vezetésével. Ekkor alakították ki a földszinti ruhatárat, növelték a nézőtéri helyek számát, emiatt lesüllyesztették és részlegesen a színpad alá tolták a zenekari árkot. 1950-ben végeztek ismét felújítási munkálatokat, Kaufmann Oszkár vezetésével. Ekkor cserélték le az aranyos–mohazöld előfüggönyt meggypirosra, és ehhez igazították színben a többi kárpitozást is.
1960–1970 között a homlokzatokat, a Székely-termet, valamint a királylépcsőt újították fel. 1965-ben kicserélték az elektromos hálózatot és -berendezéseket. Átfogó rekonstrukciós munkák folytak még 1981–1984 között is. 2017 óta jelenleg is folynak a felújítási munkálatok, amelynek célja az Operaház eredeti állapotának visszaállítása.

2020. September 26., 15:12