Tanulmányait Miskolcon és Sárospatakon végezte, első zenetanára édesapja, Egressy Galambos Pál református lelkipásztor volt. 1831-től tanított, majd 1934-ben színésznek állt. 1837-ben a Pesti Magyar Színházhoz szerződött, ahol a kórusban énekelt, s kisebb énekes és prózai szerepeket is játszott. 1838-ban, hogy énekhangját és technikáját csiszolja, gyalogosan Milánóba ment, ahol az olasz színjátszást is tanulmányozta, s tökéletesen megtanult olaszul. Hazatérése után felhagyott a színészettel, zeneszerzői és szövegírói munkára váltott. 1840-ben Erkel Ferenc Bátori Mária című operájának, majd a Hunyadi Lászlónak is ő írta a szövegkönyvét. 1843-ban a Nemzeti Színház igazgatója pályadíjat tűzött ki Vörösmarty Mihály Szózat című művének megzenésítésére, s a díjat Egressy Béni nyerte meg zenéjével. A Szózat a Himnusz mellett második nemzeti imánkká lett költemény. Egressy részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, a kápolnai csatában megsebesült. 1849 szeptemberében honvéd főhadnagyként ott volt a komáromi vár védői között. Itt írta a Klapka-induló néven ismert csatadalt, az egyik legnépszerűbb magyar katonai indulót. A szabadságharc leverése után visszatért a Nemzeti Színházba, ahol haláláig karigazgatóként működött. Egressy Béni 1851-ben 37 éves korában hunyt el.