Arthur Conan Doyle 1859-ben született, eredeti szakmáját tekintve orvos. A valódi hírnevet az 1887-ben kiadott regénye a Bíborvörös dolgozószoba hozta el számára. Ebben a műben jelent meg először a mesterdetektív Sherlock Holmes alakja. 31 éves korában hátat fordított a gyógyító mesterségnek, és kifogyhatatlan képzelettel írta a mindig izgalmakat keltő bűnügyi történeteket. Az olvasóközönség várta a következő kalandokat, a kiadók versengtek a Sherlock Holmes-regényekért és novellákért. Sherlock Holmes rejtvényként fogja fel a bűneseteket, ezért lettek nyomozási eredményei rejtvényfeladatok, amelyeket művészi ábrázolással fejt ki az író. Méghozzá úgy, hogy van egy jó barát, az íróhajlamú Doktor Watson, aki az olvasók számára elmondja Holmes bűnügyi eseteit és a leleplezések logikai útját. Ezt az orvos barátot Conan Doyle saját magáról mintázta. Minthogy Conan Doyle sikeres történelmi regényeket is írt, abba akarta hagyni a bűnügyi történeteket. Egyik regényében a híres detektív balesetben meghal. Az olvasók felháborodtak, és velük a kiadók is. Ily módon a közakarat ismét életre keltette Sherlock Holmest. Megalkotójának korlátlan képzelete tehát kiderítette, hogy téves híradás volt a detektív halála, lehetett tovább közölni az újabb kalandokat. A mesterdetektív történeteiről még ma is készülnek filmek, színdarabok, sorozatok.