Információs vonal: 34/300-336
Cikkek
Keresés
Vissza
Függönyt fel! – kalandozások a színház világába

Történetek, érdekességek, pletykák, játékok, hírek színházról nem csak színházrajongóknak.

Sikerfilmek a színpadon

Sokak szerint a film a színházi műfajhoz áll a legközelebb. A színpad és a mozivászon kapcsolatát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy számos sikerfilmből készült színházi adaptáció.
Vannak, akiknek a színházi élmény jelenti a nagyobb élvezetet, de vannak, akik egy adag pattogatott kukoricával az ölükben a mozivászon előtt tudnak felhőtlenül kikapcsolódni. Ha a két műfaj közötti különbségek kerülnek szóba, akkor az összehasonlítás kiindulópontja gyakran az, hogy míg a film rögzített, addig a színházban élő kapcsolat van a színészek és a közönség között, és itt a véletlen is közbeszólhat. A kérdést, miszerint a színház, vagy a film alkalmasabb-e egy-egy történet átadására, semmiképp nem szeretnénk most megválaszolni, helyette jöjjön egy összeállítás azokról a művekről, melyek a deszkán és a vásznon is megállják a helyüket. Listánkban olyan filmeket láthatnak, melyekből színházi adaptáció is készült. Ezek közül néhányat, már Oroszlányban is láthatott a színházlátogató közönségünk.

6 történet, mely a filmvásznon és a színpadon is bizonyított:

A szív hídjai

A véletlen találkozásból kialakuló megrendítő szerelem története, mely Robert James Waller: Madison megye hídjai (1992) című nagy sikerű regényéből született, az egész világot meghódította. A filmvásznon Meryl Streep és Clint Eastwood, a Belvárosi Színházban Udvaros Dorottya és László Zsolt személyesítik meg Francesca Johnsont, az Olaszországból Amerikába költöző, terveit családjáért feladó nőt, és Robert Kincaidet, a National Geographic számára a környék fedett hídjait fotózó férfit. Négy együtt töltött nap, egy szenvedélyes szerelem és egy felkavaró történet, melyet akár olvasunk, akár nézünk, mindig örök klasszikus marad.

Butaságom története

Az 1965-ben bemutatott magyar romantikus filmvígjátékot Keleti Márton rendezte, főszerepben a legendás Ruttkai Évát és Básti Lajost láthatjuk. Mérey László és Kabók Kati, a rokonszenves színészházaspár ismert alakja a pesti életnek. A színpadon mindig a férj játssza a fontos szerepeket és sohasem mulasztja el Katival éreztetni, hogy ő viseli a kalapot, ő, az okos, megnyerő férfi, ő, a nagy színész. Kati a háttérben meghúzódva játssza a butácska feleséget, mígnem a család író barátja segítségével alkalma lesz kitörni ebből a szerepkörből. A filmből a Körúti színház készített színpadi adaptációt Esztergályos Cecília, Janklovics Péter főszereplésével, melyet Oroszlányban, a KFMKK színpadán is láthattunk.

Életrevalók

A 2011-ben bemutatott francia sikerfilm, az ejtőernyős balesete után tolószékbe kényszerült gazdag arisztokrata, Philippe és az otthoni ápolójának fogadott, börtönviselt Driss megható barátságának története szintén valós eseményeken alapul. Egymás elfogadásának tanulságos meséje ez, melynek színpadi adaptációját a magyar közönség a Játékszínben láthatott először, Horgas Ádám rendezésében, Hirtling István és Vadász Gábor főszereplésével.

Nők az idegösszeomlás szélén

A nyolcvanas években robbanásszerűen tört be a filmes szakmába Pedro Almodóvar. A női nemet dicsőítő, 25 díjjal jutalmazott Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén (1988) című alkotása szinte azonnal a kultfilmek sorába emelkedett. Pepa, a szinkron színésznő, akit szeretője, Ivan nemrégiben elhagyott, Candela, kinek barátjáról kiderült, hogy terrorista, Ivan volt felesége, a neurotikus Lucia, valamint fiúk, Carlos és annak menyasszonya Madridban, 1987-ben kaotikus forgatag közepette keresztezik egymás életét. A fordulatos történet temperamentumos, latinos zenével fűszerezett színpadi adaptációját, mely egyedülálló humorral mutatja be a nők örömeit és keserűségeit, a Budapesti Operettszínház művészei előadásában.

Frida

„Merj élni, meghalni bárki tud!” – mondta Frida Kahlo, a 2002-es amerikai-kanadai életrajzi filmben Salma Hayek által alakított világhírű mexikói festőművésznő, aki tragikus élete ellenére beteljesítette sorsát. Szertelenség, kicsapongás, szörnyű tragédiák, egy életre szóló szerelem és meghökkentő festmények története ez, mely Hayden Herrera Frida Kahlo: The Paintings című regénye alapján született. A Duda Éva Társulat és a Budapesti Operettszínház összművészeti produkciója Gubik Petrával és Gryllus Dorkával a címszerepben.

Valahol Európában

Radványi Géza 1948-ban bemutatott filmdrámája alapján készült musicalt 1995. május 9-én, a II. világháború befejezésének 50. évfordulóján mutatta be az Operettszínház. Dés László zeneszerző, Nemes István dalszövegíró, valamint Böhm György-Korcsmáros György-Horváth Péter szövegírók alkotása, rendező Horváth Péter. A történet a II. világháború végén játszódik, a cselekmény középpontjában a két, Ficsúr, illetve Suhanc által vezetett, elárvult utcakölykökből álló csapat áll, akik eleinte egymással szemben állva, de később összefogva próbálják túlélni az akkor már körülöttük zajló háború borzalmait. A darabot 2016-ban az oroszlányi közönség a HeMo Musical Stúdió előadásában láthatta.

2021. január 23., 22:06
Vissza

Címünk

2840 Oroszlány, Szent Borbála tér 1.

Elérhetőségeink

  • KFMKK központi száma, információ: +36 (34) 300-336
  • Felnőtt könyvtár: +36 (20) 553-3094

Legnépszerűbb cikkek