Tanulmányait a szülői háznál kezdte. 1899 és 1904 között a budapesti és az oxfordi egyetem hallgatója volt. 1905-ben kapcsolódott be a politikai életbe. 1910-ben független képviselőként került be a parlamentbe. 1917-ben IV. Károly miniszterelnökké nevezte ki, de nem sokára rá, alig két hónapos kormányzás után lemondott. Visszavonult a politikától és birtokain gazdálkodott, majd 1931-ben tért vissza a közéletbe. Az 1939. évi választásokon kormánypárti programmal lett képviselő. Kállay Miklós bizalmasa volt, ezért a nyilas hatalomátvétel után deportálták. 1951-ben családjával együtt kitelepítették Hortra, ahol sírásóként dolgozott. 1953-ban tért vissza Budapestre. 1956-ban sikerült külföldre menekülnie, Bécsben érte a halál 1960. június 28-án.
Oroszlány (pontosabban Majk) leghíresebb, legmagasabb közjogi méltóságig jutó szülötte kétségkívül gróf Esterházy Móric.