Franz Lehár, az 50. gyalogezred katonakarmestere és – egy 48-as veterán leánya – Neubrandt Krisztina gyermekeként.
Három testvére volt: Mária, Antal, és Eduárd. Lehár Ferenc apja szolgálati áthelyezése folytán került 1880-ban Budapestre, ahol a Nemzeti Zenedében Tomka István tanítványa lett, majd a prágai konzervatóriumban Anton Bennewitznél hegedülni tanult, de magánúton zeneszerzés-órákat is vett.
1890-től kezdődően 12 éven át katona karmesterként működött Losoncon, Polában, Triesztben, Budapesten, Esztergomban és Bécsben.
Életének legnagyobb részét az osztrák fővárosban, Bécsben töltötte itt mutatták be első operettjét, a Bécsi asszonyokat, amely világsiker lett és meghatározta további munkásságát. Az igazi elismerést a Víg özvegy hozta el számára, majd ezt követte a Luxemburg grófja és a Cigányszerelem.
Az első világháború alatt a nemzetközi karrierje megtört, de a béke beköszöntével ismét elhangzottak művei a német területeken kívül is, főleg Angliában és Amerikában.
Az 1926-38-as esztendőkben Berlinben élt. A mosoly országa című operettje 1929-ben került a közönség elé. 1933-ban került bemutatásra az utolsó műve, a Giuditta című daljáték, majd ezt követően felhagyott a zeneszerzéssel.
A második világháború alatt rendkívül nehéz helyzetbe került felesége zsidó származása miatt; ezért gyakorlatilag visszavonult a zenei közélettől, de a művészet sokszor még a politikát is megenyhíti: Németországban A Víg özvegyet műsoron tartották, mivel Hitler egyik kedvenc műve volt. Az 1946-os esztendőben Lehár és családja Svájcba, Zürichbe költözött.
Felesége halála után tért vissza Ausztriába, egy évre rá, 1948-ban a zeneszerző is örökre megpihent. Hamvait a Bad Ischl-i színházban helyezték el, ami az ő nevét viseli, a település díszpolgárává választották, s egykori villája ma múzeumként üzemel. Születésnapjának tiszteletére április 30-án ünnepeljük a magyar katonazene napját.
Érdekességek:
– Komáromban született, gyerekkorát, Sopronban töltötte, élete nagy részében Ausztriában élt, 12 éves koráig csak magyarul beszélt, és élete végéig magyar állampolgár maradt.
– A hadsereg legfiatalabb karnagya volt és ennek köszönhetően a monarchia rengeteg városában megfordult. 1891-ben egy alkalommal ifjabb Johann Strauss-szal is találkozott, 1894-ben pedig maga I. Ferenc József is megjelent egyik hangversenyén.