Apja Szilárd Ármin pécsi orvos, anyja Schwartz Gizella volt. 1926-ban, tizenhét évesen érettségizett a Szent Erzsébet leánygimnáziumban. Eredetileg fizikából és kémiából doktorált a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen, de érdeklődése hamar a nyelvek felé fordult. Kilenc-tíz nyelven tolmácsolt (négyen felkészülés nélkül is), illetve hat nyelven fordított szakirodalmat és olvasott szépirodalmat. A publicisztikai szövegeket további kb. tizenegy nyelven tudta megérteni. Mint fogalmazott, összesen tizenhat nyelvvel keresett pénzt. E nyelveket javarészt önerejéből, autodidaktaként tanulta meg. Önmagát legszívesebben „lingvistának” nevezte (szembeállítva a „nyelvész” kifejezéssel), olyan emberre utalva, aki praktikus célokból, érdeklődésének kielégítése végett sajátít el több nyelvet. 
Hosszú életét – saját bevallása szerint – nem is a nyelvtudás, hanem a nyelvtanulás világította be. Ennek örömét több kiadást megért műveiben, (rádiós és nyomtatott) interjúkban, beszélgetéseken próbálta átadni újabb és újabb generációknak. Tolmácsként mind az öt kontinenst bejárta, a világ negyven országában megfordult, s utazásai során szerzett élményeiről, átélt kalandjairól külön könyvében számolt be (Egy tolmács a világ körül).
Művei
• Így tanulok nyelveket (Egy tizenhat nyelvű tolmács feljegyzései)
• Egy tolmács a világ körül
• Nyelvekről jut eszembe…
• Bábeli harmónia (Interjúk Európa híres soknyelvű embereivel)