Színház a nappaliban

Egyre elterjedtebb az utóbbi időben a lakásszínház, azaz, hogy a hagyományos kőszínházak helyett a nézők inkább a színészek lakására mennek, vagy éppen a saját nappalijukba hívják meg az előadást. Bár a lakásszínház nem új keletű dolog, mostanra szinte divattá nőte ki magát.
Lakásszínház Magyarországon már az ötvenes évektől létezett, működését mindig átszőte a tiltás és az illegalitás, és ezzel együtt a hatalommal való szembenállás. A műfaj leghíresebb magyar képviselője, Halász Péter 1969-ben alapította meg saját színházát Kassák Ház Stúdió néven, melynek betiltása után Halász Dohány utcai lakásán folytatták a színházat.
Manapság mindenféle lakásszínházi produkciók láthatók Budapest-szerte, van teljesen, félig és szemernyit sem profi változat, van, ahol a társulat és a lakás egymás kiegészítője, és van, ahol a színház, ha van rá igény és pénz, házhoz megy. Aki ezt a műfajt szereti, megtalálhatja benne a kedvére valót.
Lakásszínházat bárki bármikor csinálhat, csak tér kell hozzá meg néhány jó szándékú alkotó. Egyrészről tehát befogadóhely. Könyvtárak, múzeumok is lehetnek befogadóhelyek, de egy lakás is. Persze minden lakásszínház kicsit más, máshogyan működik. Ami biztosan nincs, az a sötét nézőtér és a vakító reflektorfény. Helyette kényelmes kanapé vagy szőnyeg van. A korlátozott nagyságú tér könnyebben teremt közösséget, az előadások előtt és után automatikusan alakul ki a kapcsolat előadók, szervezők és közönség és egyes nézők között. Kötelező jegyár nélkül, piknik alapon minibüfét teremtve elképesztő hangulatú művészeti élményekhez juthat, aki rábukkan egy-egy lakásszínházi programra. Ezek létrehozói szenvedélyből és kíváncsiságból, állami és szponzori támogatás nélkül, saját egyéb munkáikból származó jövedelmükből tartják fenn sajátos XXI. századi modern polgári szalonjaikat.
A színészek élvezik ezeket az intim előadásokat, azt ők is elismerik, hogy a történet valószínűleg a házigazdának a legizgalmasabb. Mivel a darab az ő nappalijában, az ő személyes terében kel életre, ezért az egész elkezd rá vonatkozni. Olyan is van, hogy valaki lát egy előadást egy ismerősénél, és utána meghívja a színészeket magához is, hogy lássa, nála hogyan működik a darab.
Fontos szempont lehet még, hogy megszűnik a buborék a színész körül: megközelíthető lesz, és egy egyenrangú viszony alakul ki színész és néző között. Műfajként is lehet a lakásszínházra nézni, a színházi világ egy nagyon emberi, izgalmas fűszere ez. Többször előfordult már, hogy a darabot a lelkes taps után egy pohár finom bor és sajtos pogácsa követte. Épp, mint otthon.
Próbálják ki Önök is.