műfordító, színházigazgató. 1936-ban végzett az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémián, a Nemzeti Színház tagja lett. 1938-ban a Miskolci Nemzeti Színházhoz szerződött. 1939-ben besorozták katonának, 1941-ben leszerelték. 1941 és 1944 között a Független Színpad tagja volt. 1944-ben újra besorozták, október 15-én orosz hadifogságba került, Grúziába vitték fogolytáborba. 1947. szeptember 22-én engedték el, itthon újra a Nemzeti Színházban játszott. 1949-től 1952-ig a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója, 1952-től 1954-ig a Néphadsereg Színház igazgatója volt. 1954-ben megalakította a József Attila Színházat, amelynek egy évig igazgatója volt.
1955 és 1958 között a Néphadsereg Színház főrendezője, 1958 és 1960 között a debreceni Csokonai Nemzeti Színház igazgatója, 1960 és 1961 között a Szegedi Nemzeti Színház főrendezője volt. 1963-tól 1964-ig a Petőfi Színház, 1964-től 1966-ig a Fővárosi Operettszínház, 1966-tól 1971-ig a Nemzeti Színház tagja volt. Szendrő József fiatal tehetségek elindítója, gyámolítója volt. Többek között Hofi Gézával is ő kötött először szerződést. Társulataiban indult el a pályán: Gordon Zsuzsa, Máthé Erzsi és Latinovits Zoltán is. A Bajza utca 1. szám alatti garzonház lakója volt. Felesége 1949–1957 között Máthé Erzsi volt.