Grófi családból származott, egészen kis koráig úgy fejlődött, mint kortársai. Egy fiatalkori balesetben mindkét lábát eltörte, ezután megállt a növésben. Apja miután megtudta, hogy fia nem lesz képes vele vadászni, lovagolni és más férfias játékot űzni, többé szinte tudomást sem vett róla. Gyermekkorától szeretett rajzolni, ezért szülei tanárt fogadtak mellé. Betegsége idején is rajzolással töltötte az időt, főleg lovas jeleneteket ábrázolt. Fokozatosan kezdett túllépni a hagyományos stíluson, kezdetben az impresszionizmus felé haladt, majd a modernebb irányzatokat választotta.1884-ben elhagyta a szülői házat Montmartre-ra költözött, ahol egyre több kabaré zenés kávéház nyílt, tele félvilági és alvilági alakokkal. A Moulin Rouge törzsvendége lett, a mulatót több képén megörökítette. Toulouse-Lautrec felfedezte ezt a számára eddig idegen világot, és festményei, rajzai témáját egyre inkább ez a környezet adta: lóversenyek, kánkánt járó táncosnők, bohócok, prostituáltak. Álnéven szignálta alkotásait, hogy ne kompromittálja a családját. Fokozatosan lecsúszott abból a világból, amelybe született. Első kiállítása a törzshelyén a Mirtilon kabaréban volt. A kilencvenes évek eleje termékeny időszak volt életében, ekkor alapozódott meg hírneve. Ez idő tájt ismerkedett meg a litográfiával, szinte minden műve nagy sikert aratott. Tehetségével alkalmazkodott az új kommunikációs formához, amikor plakátot készített, lapos foltokban kevés szint használva a végeredmény mégis meglepően dekoratív. Ebben a stílusban készítette plakátjait a Moulin Rouge leghíresebb táncosnőiről és sok mindenki másról. Az éveken át tartó éjszakázás, egészségtelen életmód nem maradt következmények nélkül. Rövidre szabott élete ellenére törpe alakjával, figyelő, iróniát sugárzó tekintetével Henri de Toulouse-Lautrec művei által megteremtette a századvég Párizsának mítoszát.
A festményeit tartalmazó album megtalálható az oroszlányi Kölcsey Ferenc Művelődési Központ és Könyvtár gyűjteményében.