Gitáros, zeneszerző. Debrecenben utcát neveztek el róla.
A 70-es évek elején a Sygma nevű sashalmi zenekarban kezdett, majd egy ideig a Beatrice tagja lett. Innen a Gesarolba került, ez a zenekar vette fel 1973. május 1-jén a P. Mobil nevet. Bencsik a P. Mobillal 1980. szeptember 15-én Ajkán játszott utoljára.
A régi P. Mobil klasszikusok, mint a Kétforintos dal, Örökmozgó, Utolsó cigaretta, Miskolc mind-mind az ő nevéhez köthető. Ám a kommunista rendszernek nem kellettek a szókimondó nóták, hiába tomboltak ezrek a P. Mobil koncertjein.
Aczél György parancsára Erdős Péter, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat ura nem engedélyezte nagylemezük megjelenését, csak néhány kislemezük látott napvilágot. 1980-ban Cserháti István billentyűssel alapították meg a P. Box zenekart.
A P. Box 1986-tól párhuzamosan létezett a Metal Company nevű zenekarral, majd Deák Bill Gyula belépését követően felvették a Bill és a Box Company nevet. Bencsik Sándor 1987 nyarán először Svédországba ment, majd egy ausztriai menekülttáborban halt meg azóta is tisztázatlan körülmények között. Nevéhez fűződik számtalan azóta klasszikussá vált rocksláger.