Edgar Allan Poe: Rejtelmes történetek
A Poe-novellák skálája rendkívül széles. Írásai nagy részében a borzalom és mindenfajta lelki abnormalitás dominál. Poe korát megelőzve kezdett érdeklődni a pszichopatologikus témák iránt. Történeteiben a groteszk, a bizarr, a fantasztikum nagyon nagy szerepet játszik. Poe egyébként túllépve a prózán, olyan költeményeket is alkotott, melyek egy-egy hangulat mesteri érzékeltetései. Lírai novelláinak kiemelkedő alkotása Az Usher ház vége. Az 1841-ben megjelent Morgue utcai kettős gyilkossággal pedig a detektívtörténetek ősét alkotta meg. Detektív- és kalandregényeiben egy-egy rejtélyes, lélektanilag nem motivált, abszurd esemény titkát következetes logikával deríti fel. Felesége 1847-es halála után Poe teljesen összeroppant, végleg az alkoholizmusba és a kábítószer-függőségbe süllyedt. Nemsokkal később 1849-ben pedig meghalt.
Kötetünket az író teljes novellaterméséből válogattuk; az említett elbeszélés-típusok, mind szerepelnek benne, s reméljük, a válogatással sikerült hű keresztmetszetét adnunk E. A. Poe életművének.

Bram Stoker: Drakula gróf válogatott rémtettei
Az 1480-as évek táján kezdtek megjelenni az első újságszerű kiadványok, röplapok, melyek aktuális eseményekről tudósítottak, olyanokról, melyek sokakat érdekelhettek, főképp a török háborúkról, majd a 90-es évektől az új világ felfedezéséről is. Vásárok alkalmával nagyon kelendőek voltak a hátborzongató történetek is, példányaik gyorsan vevőkre találtak, s éppen ezért a különböző nyomdák újra és újra kiadták őket.
Ilyenek voltak például a Drakuláról szóló történetek is, aki nem más volt, mint a kegyetlenségeiről híres-hírhedt havasalföldi fejedelem Vlad Tepes. Az akkori közvéleményben Európa szerte nagy feltűnést keltett. Bram Stoker ír származású szerző 6 évig tartó kutatómunkája után írta meg Drakula gróf rémtetteit.

Sefcsik István: Rózsa Sándor az Alföld réme
"Rózsa Sándor, akiről ebben a könyvben szó leszen, nem volt szegénylegény a szó szoros értelmében. Az ő édes apja is hires zsivány volt már és mikorra fölcseperedett a Sándor gyerek, jócskán volt az apának a földi javakból. Hogy szerezte, arról a szegedi tanyákon sokat tudtak elmesélni még öregapáink."
Rózsa Sándor az egyik legismertebb magyar betyár volt, életét legendák övezik. Állandó menekülésben, bujdosásban élt. Többször próbált ugyan jó útra térni, egyszer még pandúrnak is jelentkezett, de kérvényét elutasították. Így egy újabb adandó alkalommal ismét próbálkozott a rablással… Nemcsak lopások, gyilkosságok is fűződnek nevéhez.
Részt vett a szabadságharcban, ez után fejére a legmagasabb vérdíjat tűzték ki. Többször volt börtönben, számtalanszor megszökött.
Olyannyira híres-hírhedt személyiség volt, hogy kufsteini rabsága alatt állítólag vasárnaponként a piactéren pénzért lehetett megnézni. És bizony sokan akarták látni!