Ranschburg Jenő után Ő volt Magyarország utolsó igazán nagy hatású pszichológusa. Bár nem biztos, hogy mindenki minden mondatával egyetértett, a hatása alól senki sem vonhatta ki magát, aki egy kicsit is tudatosan szerette volna nevelni a gyerekeit. Értett ahhoz, amihez a szakmájában nagyon kevesen: úgy tudott általános gyereknevelési tanácsokat adni, hogy közben nem keltett lelkiismeret-furdalást. Őt olvasva senki nem érezte, hogy ő „rossz anya”, ugyanakkor mindenki felismerhette, milyen területeken lehetne még fejlődnie. Vekerdy Tamás a Nők Lapjában évtizedeken át olvasói levelekre válaszolt, közben felnőtt egy nemzedék. Azok a kislányok, akik anyukájuk újságját lapozgatva mintegy mellékesen olvasták a tanácsait, felnőve magától értetődve ültették át a gyakorlatba ezeket a nevelési elveket. Nyíltan beszélt arról, hogy a gyerekek „kiszívják a vérünket”, ezért nem bűn, sőt, szinte kötelesség időnként „megszabadulni” tőlük, hogy utána egy kipihent, testileg-lelkileg feltöltődött anyát és apát kapjanak vissza. Szilárdan állította, hogy a gyerek elől semmi nem maradhat titokban. Például a haláleseteket vagy traumákat, egy szerető családban, szülői támogatással képes lesz feldolgozni.
Ha valakinek szüksége lenne egy kis gyereknevelési tanácsra, a könyvtárunkban számos könyve kölcsönözhető, ami segítséget nyújthat.