Ezen a napon azok előtt a nők előtt tisztelgünk, akik kulcsszerepet játszanak a megélhetés, a háztartások, a családok és a közösségek fenntartásában.
A vidéken élő nők a világ lakosságának egynegyedét teszik ki, ezek a nők továbbra is nehéz fizikai munkát végeznek és tevékenységüket nem kíséri sem megfelelő elismerés, sem elegendő támogatás. Legfőbb jellemzőjük, hogy a családot és a ház, a birtok körüli munkát helyezik előtérbe, ami sokszor saját maguk és egészségük rovására is megy.
Főként a rendelkezésre álló ételek termelésével, feldolgozásával, előkészítésével foglalkoznak, tehát elsődleges feladat számukra az élelmiszer megteremtése. A munkájuk elengedhetetlen nem csupán a háztáji gazdálkodásban, hanem a vidéki gazdaságokban is, valamint az egész nemzeti gazdaság működéséhez is nagyban hozzájárulnak.
Magyarországon a falusi nő kifejezést egyfajta pátosz veszi körül és a szó hallatán sokszoknyás, kendős-kötényes népviseletet viselő nőket látunk, akik széles mosollyal fejnek, dagasztanak, kapálnak és ünnepnapokon énekelnek. Nehéz és nem is túl kellemes e mögé az idilli kép mögé nézni, de aki falusi környezetben él vagy vannak idős falusi rokonai, ismerősei, mind tudják, hogy a kép mögött a valóság korán sem idilli. A Vidéki nők világnapja nemzetközi, a nem városban élő nők az összes földrészen nagy számban jelen vannak, életük nehéz, munkájuk csak a sírban ér véget.
Magyarországon 2000-ben vezették be a Vidéki nők világnapjának évenkénti megünneplését. Ezen a napon tiszteljük meg őket annyival, hogy észrevesszük, elismerjük és felhívjuk a figyelmet a munkájukra!