kritikusa, mivel közvetlenül karácsony előtt 1918. december 23-án született, Budapesten. Az Iván keresztnevet apja kedvenc írója, Ivan Turgenyev után kapta. A középiskolát a Lónyay utcai református gimnáziumban végezte el. 1937-től már írt novellákat, első könyve a szüleinek ajánlott A csőszház 1943-ban látott napvilágot. A háború után az akkor induló Újhold folyóirat köréhez tartozott. A prózarovat szerkesztője volt, de hamar kiderült, hogy nem illik hozzá a szerkesztői munka. A betiltás évei alatt a Magyar Rádió számára készített dramatizálásokat, megélhetőségi lehetőséget adott a Rádió azzal, hogy gyermektörténeteket dolgozhatott át. Ezek az évek érlelhették meg benne az első önálló gyermekkönyve a Csutak színre lép ötletét. A Csutak és a szürke ló megszületése Mándy vonzódását mutatja az állatfigurákhoz. Az elhallgattatás éveiben törzshelye a Károlyi-kerthez közeli eszpresszó, ahová a többi margóra szorított íróval, költővel többek között – Határ Győzővel, Kormos Istvánnal, Végh Györggyel – járt. 1954-től szabadfoglalkozású író, állást többé nem vállalt. Az 1959-ben megjelent könyvét a Fabulya feleségeit a legjobb regényeként tartják számon, innentől folyamatosan jelennek meg könyvei. Filmbeli vágásokhoz hasonlatos gyors váltásai és kifinomult párbeszédtechnikája is radikálisan újnak számított a magyar prózában. A rendszerváltás után sem csatlakozott egyetlen politikai erőhöz sem. 1989-től haláláig a Holmi folyóirat szerkesztőbizottságának tagja. Élete során több díjjal köztük Kossuth-díjjal jutalmazták. Életművét a Palatinus és a Holnap Kiadó gondozza.