A keresztrejtvény elsődleges célja a szórakozás, egy kreatív, intuitív és lexikális tudáson alapuló időtöltés. A jó rejtvény beszippantja az embert, és addig nem nyugszik míg a végére nem jár a dolognak. Az angolok szerint a keresztrejtvényt Albert Wynne találta fel a XIX. században a játék azonban az USA-ban indult igazi fejlődésnek. Magyarországon 1925-ben a Ma este című lapban jelent meg először. Ezt követően néhány hét múlva szinte minden újságban helyet kapott a népszerű fejtörő. Sikerére jellemző, hogy a kiadók egymást túllicitálva próbáltak minél több olvasót meghódítani: például a Pesti Napló egyik keresztrejtvény-pályázatán a fődíj egy körúti bérház volt. A keresztrejtvény egy játék az elmének és a tudásnak. Mára rengeteg fajtája létezik, leginkább a nyomtatott sajtóban megszokott játéktípus. Az elménk pallérozásának remek módja, mivel a keresztrejtvény úgy van megalkotva, hogy legyenek benne teljesen egyszerű, közönséges szavak, kifejezések, de olyanok is amik kevésbé ismertek, nem általánosan használtak. Megfejtése közben számtalan új ismeretanyagot szívhat magába az ember, hiszen sok esetben a szavak más szavak betűiből alakulnak ki, így amire esetleg nem tudjuk a választ, az is fel fog bukkanni a kitöltés során. Fejleszti a szókincset és a kifejezőkészséget a meghatározásokon és a beírt szavakon keresztül. A játék lényege az, hogy az adott szó vagy meghatározás megoldását egy négyzetrács sorába vagy oszlopába kell beírni. Minden üres fehér mezőjére egy-egy betű kerül, melyből összeállhatnak a szavak. A szavak elválasztására a klasszikus keresztrejtvény formáknál fekete mezők szolgálnak, de vannak olyanok is, amikben csak egy – függőleges vagy vízszintes – rácsvonal szolgál erre a célra. Napjainkban már több mint száz rejtvényújság közül válogathatnak az érdeklődők.