Az ezeregyéjszaka legszebb meséi
Az Ezeregyéjszaka meséi a legismertebb arab mesegyűjtemény, amelyek különféle változatait különböző szerzők, fordítók és tudósok állították össze. A mesék eredete a középkori Arábiába és Perzsiába nyúlik vissza. Sahrijár szultán miután rájön, hogy a korábbi feleségei hűtlenek hozzá elhatározza, hogy bosszút áll az asszonyokon. Mindennap elvesz egy lányt és a nászéjszaka után kivégeztet. Egy idő után a vezíre nem talál már több lányt a birodalomban és ekkor lánya ajánlkozik menyasszonynak. A nászéjszakán Seherezádé elkezd egy mesét a szultánnak, de nem fejezi be. Az uralkodó kíváncsi a történet befejezésére és így nem végezteti ki. És ez napról-napra így meg ezeregy éjszakán keresztül. A történet végén megtudhatjuk, hogy a szultán megkíméli menyasszony életét.

Szögkirály – cigány mesék
„Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy nagyon szegény cigány. Annyi gyereke volt, mint szitán a lyuk. Bizony sokszor előfordult, hogy nem tudott nekik enni adni. Egyszer bánatában a fejszét a vállára tette, s elindult, hogy agyonüsse az Istent, amiért annyi gyereket adott neki, ennivalót pedig nem ad az ártatlanoknak…” – mutatja be a kötet egyik meséjének a kezdősorai cigány népmesék leggyakoribb hősét, a szegény cigányt, aki akadályokon és kalandokon át, erejével, furfangosságával, szerencséjével sikerül elérni a boldogságot.
Az eredeti meséket Sáfár Sándor tanító 1957-58-ban az Alföldön gyűjtötte. A cigány mesemondók szájáról lejegyzett történeteket Jékely Zoltán meséli el újra, megőrizve a cigány mesemondók nyelvezetének színeit és ízeit.

L. Frank Baum: Óz, a nagy varázsló
A történet Smaragdvárosba repít el bennünket, ahol Óz, a nagy varázsló uralkodik. Dorka hozzá indul, mert tőle szeretne tanácsot kérni, hogyan juthatna haza Kansasba Totó kutyájával együtt. Az útja során három jó barátra talál: a bölcsességre vágyó, egyébként éles eszű Madárijesztőre, a magát gyávának valló, bátorságát mégis jó pár alkalommal bizonyító Gyáva Oroszlánra és a „szív nélküli” Bádog Favágóra, akinek bádogtestében érző szív dobog. Mindannyian vágynak valamire, s az út maga ismerteti meg velük, hogy amire vágynak. L. Frank Baum meseregényét magyarul először 1940-ben Beöthy Lydia fordításában OZ a csodák csodája címmel adták ki.