1925. április 18-án nyílt meg az első Budapesti Nemzetközi Vásár.
A kiállítók közül a külföldiek többsége Németországból, Ausztriából és Csehszlovákiából érkezett.
A vásár kiállítói és látogatói között egyre nőtt a külföldiek száma, ezért sajátos jellegű szervezést és propagandát igényelt. Több nyelvre fordították le a hirdetéseket, a plakátokat és reklámszövegeket. Mind a hazai, mind pedig a külföldi sajtóban folyamatosan tájékoztatták a közönséget a rendezvényről. A vásáron résztvevő nagyszámú külföldi kiállító és látogató elhelyezése is újfajta „logisztikát” igényelt.
Ezt a nemzetközi vásárigazolvány bevezetése is elősegítette, amely utazási és vízumkedvezményekkel járt. A belföldi látogatók pedig 1933-tól úgynevezett „filléres” vásárvonatokat vehettek igénybe.
1935-től a rendezésbe bekapcsolódott a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége. 1974-ben a rendezvény Kőbányára, a Vásárvárosba költözött.
Az utolsó tavaszi BNV-t 1992-ben tartották, azt évente többfajta szakvásár váltotta fel.




