2019. június 19-én hunyt el Horváth Ádám Kossuth-,
Erkel Ferenc- és Balázs Béla-díjas magyar tévérendező, egyetemi tanár, érdemes és kiváló művész, a Magyar Televízió örökös tagja.
Műfajteremtő, a magyar televíziózás történetének meghatározó művésze volt. A tévéjátékoktól a hangversenyek képernyőre viteléig szinte minden televíziós műfaj kialakításában úttörő szerepet vállalt. Emlékezetes élő közvetítések, mint például Nagy Imre és mártírtársai temetésének vezető rendezője is volt.
A magyar televíziózás érdekében, az egyéni, művészi, alkotó munkát háttérbe szorítva többször vállalt vezető funkciót. Jelentős szerepe volt a televíziós oktatás kialakításában, szakemberek kinevelésében is.
1930. június 4-én született Budapesten Horváth Zoltán és Molnár Márta gyermekeként. Nevelőapja Sárközi György volt. Anyai nagyapja a világhírű író, Molnár Ferenc.
A második világháború után, öccsével együtt a Sztehlo Gábor által alapított Gaudiopolisba (Örömváros) került. A „Gyermekköztársaság” kikiáltásakor kultuszminiszteri tárcát kapott a Keveházi László által vezetett kormányban.
Agrobiológusnak készült, 1948–49-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetem hallgatója volt. 1952–1956 között a Honvéd Művészegyüttes énekkari tagja és karvezetője volt.
1957-ben külsősként került az induló televízióhoz Apáthi Imre asszisztenseként. 1958-ban lett a Magyar Televízió munkatársa, 1959-től már rendezőként tevékenykedett.
1961-től a Színház- és Filmművészeti Főiskolára járt, Máriássy Félix tanítványaként 1965-ben diplomázott. 1966-ban a BBC Training Cours hallgatója, 1968-ban Rómában a RAI ösztöndíjasa volt. 1967-től a Magyar Televízió művészeti főosztályának vezető rendezőjeként dolgozott. 1994–95-ben a köztévé elnöke volt.
A főiskolán 1968-tól kezdve tanított. 1983-tól egyetemi tanár, 1994–2002 között rektorhelyettes, 2005-től professor emeritus volt.
2019. július 16-án vettek végső búcsút tőle a Farkasréti temetőben. A szertartáson beszédet mondott Nemcsák Károly, Naszlady Éva, valamint Bárdos András, Gáti Oszkár egy verset szavalt.
2020. november 20-án emléktáblát avattak korábbi lakhelyének falán, a Budapest Szent István Park 19. szám alatt.




