Elsősorban rockopera és musicalszerzőként ismert Tolcsvay László a hatvanas évek beatgenerációjának egyik kimagasló egyénisége. Klasszikus zenei tanulmányai mellett beatzenekarokban játszott, tizenhat évesen már dalokat komponált. 1968-ban testvérével Bélával és Balázs Gábor bőgőssel a Tolcsvay Trio tagja és alapítója lett. Az együttesben a fivérek gitároztak és énekeltek, első saját számuk a „Ne menj el” volt. Nevük akkor lett ismert, amikor megnyerték kategóriájukat, a Ki mit tud? elnevezésű tehetségkutató versenyén. 1970 végén létrehozták a Tolcsvayék és a Trió nevű formációt, amelyben már elektromos hangszerek és dob is szerephez jutottak. Egyetlen, 1972-ben megjelent albumukon a három akkor legnépszerűbb énekesnő, Koncz Zsuzsa, Kovács Kati és Zalatnay Sarolta is énekelt. 1972-től Koncz Zsuzsával és az Illés együttessel KITT-egylet néven léptek fel. A Fonográfban László főleg billentyűs hangszereken, bendzsón és szájharmonikán játszott, énekelt és dalokat írt. Az együttes olyan örökzöld dalai fűződnek nevéhez, mint, a Hunyd le a szemed, Jöjj kedvesem. 1973. mérföldkőnek bizonyult pályafutásában, ekkor zenésítette meg Petőfi Sándor Nemzeti dalát. A dinamikus rock-zenei alapokat egyfajta himnikus emelkedettséggel egyesítő kompozíciója hamarosan a szabadságvágy egyik szimbóluma lett. A Fonográf együttes hiába lett népszerű Kelet- és Közép-Európában, a Nyugatot nem tudták meghódítani, elsősorban menedzselési hiányosságok miatt. Tíz év működés után Szörényi Levente 1984-ben bejelentette a színpadtól történő visszavonulását, ami lényegében a Fonográf végét jelentette. 1984-ben a három telt házas koncert is azt mutatta: van igény a zenekarra. Az együttes 2004-ben, majd 2018-ban, tizennégy év után adott ismét telt házas koncertet. 1987-ben testvérével Létre hozta a Magyar Mise című művét, amelyben ötvöződnek a népi, a klasszikus és a rockzenei hagyományok. 1988-ban a Doctor Herz, 1991-ben a Mária evangéliuma, 1995-ben az Isten pénze című musicalt, rockoperát a Madách Színház mutatta be. 2019-ben tartották az Új magyar rapszódia című szimfonikus művének ősbemutatóját a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. A feleségével, Péreli Zsuzsa Kossuth-díjas textilművésszel évtizedek óta a Dunakanyarban élő muzsikus 1989-ben eMeRTon-díjat, 1995-ben Erkel Ferenc-díjat kapott, 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti keresztje kitüntetéssel, 2015-ben a nemzeti hagyományt megújító zeneművészetéért Magyar Örökség Díjjal ismerték el munkásságát.