A kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet az illegális elefántcsont-kereskedelem miatt a kipusztulás szélére került afrikai és ázsiai elefántpopuláció megmentésére. Mindenhol védett állatnak számítanak, de értékes agyaruk miatt az orvvadászok sok helyütt vadásznak rájuk. Az elefántagyar igazi kincsnek számít, mint a vadászati trófea, de porrá őrölve is, mert természetgyógyászatban több helyen a rákos megbetegedés elleni csodaszerének tartják. A legnagyobb gondot az okozza, hogy az elefántok a világ szegény országaiban élnek, és ezért csak minimális összeg jut a védelmükre. A veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó ENSZ-egyezmény (CITES) aláíróinak megbízására a Traffic szervezet által gyűjtött adatok alapján 2019-ben 42,5 tonna elefántcsontot foglaltak le, ami 30 százalékkal több, mint 2018-ban. Sok Délkelet-Ázsiába utazó turista érzi úgy, hogy nem is nyaralás a nyaralás, ha nem ülhet fel egy helyi elefántra. A vizsgálatok során arra jutottak, hogy az élőlények több mint egyharmada él kegyetlen körülmények közt. Sok állatot három méternél is rövidebb láncon tartanak, az elefántoknak zajban és tömegben kell várniuk. A szakértők azt szeretnék, ha a turisták is megtudnák, milyen rossz körülmények közt tartják ezeket az állatokat. Az állatok betörése hosszú és az elefántokra nézve fájdalmas folyamat. Bár az elefántok ideális helyszíne a vadonban van, ez sajnos nem mindig kivitelezhető. Sok elefántot mentenek ki templomokból, állatkertekből vagy cirkuszhoz hasonló létesítményekből, valamint a megsérült vagy elárvult elefántokat is ritkán lehet visszatelepíteni a vadonba. Ebben az esetben mentő- és rehabilitációs központokban gondozzák őket, amelyek azzal egészíthetik ki jövedelmüket, ha kinyitják kapuit a turistáknak.