matematikus, aki megalkotta az első mechanikus számológépet.
1592. április 22-én született német területen, Herrenbergben. Hamar kiderült, hogy jó érzéke van a matematikához, 1610-ben a tübingeni kolostorba vették fel tanulni, majd Württembergben lelkészként dolgozott. 1617-ben meglátogatta Johannes Kepler, és a 20 évvel idősebb tudós a jóbarátja lett. Schickard tervezte 1623-ban - Pascalt megelőzve - az első mechanikus számológépet Kepler asztronómiai számításainak segítésére.
A számológépben egymáshoz illeszkedő tíz- és egyfogú fogaskerekek voltak, a gépezet magját az aritmetikai egység alkotta, amelynek az összeadás és a kivonás volt a feladata. Hat pár kerékből állt, ezek hat decimális pozíciónak feleltek meg. A készülék rudak, fogaskerekek és egy automatikus átvitelképző mechanizmus kombinációjának a használatával végezte el a számításokat. Az automatikus tízes átlépést egy köztes fogaskerékkel oldotta meg. Az összeadás végeredményét a leolvasódobon kis ablakokban lehetett látni, valamint külön tárcsák szolgáltak az összeadandó jegyek bevitelére. A gép első példánya egy Tübingent sújtó tűzesetben megsemmisült, leírására csak 1957-ben bukkantak rá Kepler iratai között. A híres feltaláló az 1635-ben kitört pestisjárványban hunyt el. A Hold egyik kráterét róla nevezték el.