1782. október 27-én született a 19. század eleji
romantika legjelentősebb hegedűvirtuóza Niccolo Paganini, akit az ördög hegedűsének neveztek. Kilenc éves kora előtt komponálta első szonátáját és már rendszeresen fellépett nyilvánosság előtt. Többéves koncertkörútján elkápráztatta hallgatóit legendás előadó művészetével. Felnőtt korára hatalmas vagyont szerzett és nemzetközi hírnévre tett szert. A kortársak számára hihetetlennek tűnt ez a hangszeres tudás, ezért nevezték technikáját boszorkányosnak. Hegedűversenyeinek érdekessége, hogy Paganini mindig a rendes félhangnál magasabbra hangolta a hegedűjét, annak üres húrjai tehát nem g-d-a-e, hanem gisz-disz aisz-eisz voltak, a zenekar esz-dúrban játszott. Így biztosította a hegedűszóló kiemelkedően fényes hangzását. Korabeli leírások szerint jobb felsőkarját testéhez szorítva, alkarja és csuklója mozgatásával irányította a vonót, ez pedig egészen sajátos dinamikát kölcsönzött a játékának. Munkássága hatással volt Brahmsra, Lisztre, Schumannra is. Leghíresebb tanítványa Antonio Bazzini, aki nyomdokain haladva a virtuóz irányt folytatta. Paganini briliáns kompozíciói a mai napig a hegedűművészek állandó műsorszámai.
1840. május 27-én, ötvenhét éves korában hunyt el.




