Arisztotelész: Politika
Alig van az államtudomány körén belül olyan elmélet, mely oly hosszú időn át akkora hatást gyakorolt a legkülönbözőbb népek államtudósainak és bölcsészeinek felfogására, mint Arisztotelész Politikája. Művében az antik városállamnak az életével foglalkozik, amelyet az emberre vonatkozó valamennyi tudomány közül a legfontosabbnak tartott. Arra az alapvető kérdésre keresi a választ, milyen a legjobb emberi élet, hogyan kell berendezni a városállamot, hogy polgárainak a legjobb, legtökéletesebb életet biztosítsa. Arisztotelész műve a mai olvasó számára is érdekfeszítő olvasmány.
René Descartes: Értekezés a módszerről
Az Értekezés a módszerről René Descartes francia filozófus legismertebb, először 1637-ben megjelent ismeretelméleti munkája, az újkori racionalizmus, a kartezianizmus alapvetése. Megjelenése óriási vihart kavart. Descartes nagy felismerése az, hogy a gondolkodásban módszeresen kell haladnunk, ha célt akarunk érni. Ha a követendő módszer világos, hozzáfoghatunk a régi vélemények kiküszöböléséhez, új igazságok megállapításához: „Nem elég ugyanis, hogy valakinek jó esze legyen, a fő dolog az, hogy jól alkalmazza.”
Friedrich Nietzsche: Im-ígyen szóla Zarathustra
Zarathustra a Krisztus előtti időkben élt perzsa vallásalapító próféta volt. Nietzsche, Zarathustra életéből és tanításából kiindulva, valójában a saját gondolatait írta le az emberi lét nagy kérdéseiről: a természet és az ember, az egyén és a társadalom kapcsolatáról, az erényről, a bűnről és a túlvilágról.
Richard Strauss német zeneszerző Nietzsche filozófiai műve alapján egy zeneművet komponált, melynek bemutatójára 1896-ban került sor.
