A magyar rádiózás napja 1925 óta létezik. Minden év december 1-jén a folyamatos magyar rádiósugárzás évfordulóján tartják. A rendszeres rádióadás megindulását jogi alapon az 1925. november 10-ei rádiórendelet szolgáltatta. A rádióadás technikai hátterét (erősítők, stúdiók és adóállomások műszaki berendezései) a Magyar Királyi Posta biztosította, a műsorokat a Telefonhírmondó Részvénytársaság készítette. 1925. december 1-jén délután 5 órakor felavatták a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt.-t. Még ezen a napon este 8 órakor indult meg a folyamatos rádiós műsorsugárzás avatóünnepséggel, majd hangversennyel. 1927-ben lebonyolították az első magyar rádiós közvélemény-kutatást is, amiből kiderült, hogy a rádió előfizetők zömmel magyar nótákat, cigányzenét és istentisztelet-közvetítéseket szerettek hallgatni. Olyannyira sikeres volt a rádió működése, hogy 3 év alatt kinőtte az eredeti stúdióit, és 1928. október 25-én átadták a Magyar Rádió új palotáját. A Stúdió előcsarnokában fehér márványtáblát helyeztek el, amelyre Somogyvári Gyula a Rádió dramaturg – igazgatója, költői nevén Gyula diákversének részletét vésték fel a Rádió céljáról, feladatáról:

„Csak hang vagyok, csak szikra, gondolat
Millió mérföld, nékem pillanat
Atyám a villám: pusztít, öldököl
De engem markol emberi ököl.
S most hordom szét, hűséges szolgamód
A magyar dalt, a tudást és a szót,
Hogy akit sorsa szétszórt, szétzavart:
Eggyé forrasszak minden szál magyart!”