A Pesti Hírlap a reformkortól, 1841-től jelent meg a szabadságharc bukásáig, 1849-ig. A Kossuth Lajos által szerkesztett sajtótermék a magyar sajtótörténet legnagyobb hatású és a korabeli ellenzék legjelentősebb orgánuma volt. Olyan népszerű volt, hogy az első tizenhét számot második kiadásban kellett megjelentetni, a kezdeti hatvan előfizető félév múlva négyezerre, 1844 elejére pedig ötezer-kétszázra növekedett. Kossuth Lajos a szerkesztésen túl a cikkek nagy részének szerzője is volt, az ő nevéhez fűződik a vezércikk meghonosítása is. A vezércikket a Fővárosi Újdonságok című rovat követte, melynek humoros-szatirikus cikkei a városi hatóságok visszaéléseit ostorozták. A vidéki, törvényhatósági életről szóló tudósítások (leginkább a bíráskodás, a népnevelés, a magyarosítás, a házadó és az örökváltság ügyeiről) a Megyei Napló és a Vidéki levéltárca rovataiban jelentek meg.