Ez a nap volt Galilei halálának 300. évfordulója és erről a tényről Hawking többször is büszkén tett említést. Nem csupán kiemelkedő szakmai sikerei által ismert, hanem a laikusoknak szóló ismeretterjesztési munkássága révén is azon kevés tudós közé sorolható, akik részei lettek a populáris kultúrának is, mint például Albert Einstein. Iskolai tanulmányai idején nem ért el kiemelkedő eredményeket, sőt jegyei alapján kifejezetten rossz tanuló volt, olvasni is csak nyolcévesen tanult meg. Ennek ellenére felvételt nyert a St. Albans-i középiskolába. Ebben az időszakban is problémái voltak az iskolai tanulással, de az intézményen kívül már több érdeklődést mutatott a tudományok iránt. 16 évesen néhány barátjával egy számítógépet készített használt műszaki alkatrészekből. 17 éves korától az oxfordi University College-ban tanult. Fiatalabb volt iskolatársainál, és kezdetben magányos volt, de a másodév végétől már aktívabb életet folytatott. Szeretett táncolni, és az egyetem evezős csapatának is tagja lett. Elhatározta, hogy kozmológiával szeretne foglalkozni, de ekkor még Oxfordban nem lehetett diplomázni belőle, így summa cum laude minősítéssel fizikából diplomázott. Lehetőséget kapott a választásra, és 1962-ben úgy döntött, hogy a Cambridge-i Egyetemen szerzi meg a doktori fokozatát. A „mindenség elméletének” kidolgozásához a fekete lyukak tanulmányozásába kezdett. Ekkor még csak elmélet volt a fekete lyukak létezése, a csillagászok még nem bizonyították létezésüket. 1971-ben felmerült, hogy talán a Cygnus X-1 mellett egy fekete lyuk található. A mérések bizonyították a létezését, ami Hawking számára új lendületet adott. 1974-ben egy tanulmányában feltételezte, hogy a kvantummechanika szabályai szerint a fekete lyukak hőt bocsátanak ki. Ezt később „Hawking-sugárzásnak” nevezték el. Ez az elképzelés nagy felbolydulást keltett a tudomány világában és világszerte ismert lett a szakmában. A brit tudományos akadémia, a Royal Society tagjává választották. Később megkapta az Albert Einstein- díjat is. 1979-ben tizenhetedikként megkapta a Cambridge-i Egyetem Lucas-professzora címet, amelyet korábban Isaac Newton is viselt. Egészen 2009-es nyugdíjazásáig maradt ebben a tisztségben. Az idő rövid történetét, amely laikusok számára magyarázza el a téridő elméletét, 1982-ben kezdte el írni. Az 1988-ban megjelent könyv kiemelkedő sikert ért el. Négy évig volt a londoni Sunday Times best-seller listájának élmezőnyében. A művet több mint negyven nyelvre fordították le és világszerte harmincmillió példány kelt el belőle. E könyv révén vált a tömegek előtt is ismert tudóssá. Habár Hawking lehetségesnek tartotta a tér meghajlítását és az idő megfordítását, de gyakorlatban a felszabaduló nagy energiák miatt kivitelezhetetlennek tartotta az időutazást. Hogy gyakorlatban is bizonyítsa elméletét, 2009-ben rendezett egy partit időutazóknak, amire a meghívókat 2012-ben töltötte fel az internetre. Videófelvétellel igazolta, hogy azon senki nem jelent meg 2009-ben. Kevéssel 21 éves kora előtt motoros neuronbetegséget, avagy degeneratív idegrendszeri elváltozást, amiotrófiás laterálszklerózis állapítottak meg nála, amelynek következtében a mozgatóidegek lassan elsorvadnak. Ritka, hogy e betegséggel valaki 10 évnél tovább éljen. Hawking azonban több évtizeddel élte túl a neki jósolt időt. Egészségét gondosan felügyelték, de 2018. március 14-én meghalt. Halálának napja Albert Einstein születésének évfordulójára esik, mindkét tudós 76 éves korában távozott az élők sorából.