amely 1759. január 15-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt, a London központjában található Bloomsburyben, a Montagu család egykori palotájában. Ezzel újfajta múzeumtípus született, amely már nem tartozott egyetlen egyházhoz, előkelőséghez vagy a királyhoz, kapui nyitva álltak a nagyközönség előtt, és gyűjtőköre úgyszólván mindenre kiterjedt. A történelem kezdetétől napjainkig mutatja be az emberi kultúra történetét. Az emberiség történelmének és kultúrájának egyik legnagyobb és legátfogóbb tárházában, több mint 50 ezer négyzetméteren 13 milliónál is több tárgyat mutatnak be, illetve raktároznak. A British Múzeum alapjait 1753-ban egy londoni orvos, Sir Hans Sloane fektette le végrendeletében. 71 ezer növény- és állatpéldányt tartalmazó gyűjteményét, valamint könyvtárát II. Györgyre hagyta s örököseinek 20 ezer fontot kért cserébe. 1753. június 7-én a parlament jóváhagyásával törvénybe iktatták a British Múzeum létrejöttét. 1757-ben a király kötelespéldány-rendelettel biztosította, hogy az országban megjelenő minden könyv bekerüljön a nemzet könyvtárába. A következő két és fél évszázad alatt a gyűjtemény gyarapodott, számtalan új társintézményt hozott létre, az épületet többször bővítették. A mai négyemeletes épületben csaknem száz terem található, bejárása legalább egy napot igényel. Az oszlopcsarnokos főbejárat 1823-ban Robert Smirke tervei alapján épült. A világon egyedülálló a múzeum múmia- és ékírásos gyűjteménye, valamint a görög, római, nyugat-ázsiai, történelem előtti római és brit régiséggyűjteménye. Legismertebb kiállítási tárgyai az 1802-ben megszerzett, az egyiptomi írás megfejtését lehetővé tevő rosette-i kő, az Elgin-márványok és a benini bronzszobrok, amelyeket 1897-ben egy katonai expedíció zsákmányolt Nigériában. Látható a múzeumban II. Ramszesz fáraó kolosszális mellszobra, a világ legrégibb üvege, Michelangelo, Leonardo, Dürer rajzai és rézkarcai, Picasso grafikái. Említésre méltó a Hungarika-gyűjtemény is, amelyben több magyar ősnyomtatvány egyetlen megmaradt példánya található. A múzeum nemcsak a közgyűjteményi, hanem a kutatási szerepkört is régóta magáénak mondhatja. Az ókori archeológiai leletek kémiai vizsgálatával mindig is élenjáró British Múzeum már 1920-ban létrehozta önálló laboratóriumát, amiben elsőként használtak a radiokarbon datálásra alkalmas készüléket. Az utóbbi években az érdeklődők az állandó tárlat mellett több különleges időszaki kiállítást láthattak. II. Erzsébet királynő magángyűjteményének ritkán látható darabjai voltak láthatóak azon a nagyszabású lótörténeti kiállításon, amely 2012-ben az uralkodó trónra lépésének 60. évfordulóját ünneplő programsorozat része volt.