A St. Gallen-i apátság könyvárában található a világ egyik leggazdagabb középkori gyűjteménye. A 719-ben létrehozott bencés apátsági bibliotéka a világ egyik legfontosabb történelmi könyvtára. Ez az egyetlen kora középkori gyűjtemény, mely napjainkig viszonylag érintetlenül áll. A kolostort St. Gallus szerzetes alapította kb. 612-ben. A hétszázas évek elején Otmar von St. Gallen apát bencés császári apátsággá bővítette, mely már a 8. század közepétől saját scriptoriummal rendelkezett és a kéziratok száma évről évre nőtt.
Napjainkban a könyvtár közel 170.000 kötetes állományában 2100 darab 1100 előtt létrejött kézirat, 1650 ősnyomtatvány és 1500-1520 között készült antikva található. Itt őrzik a legrégebbi német nyelvemléket, a világ egyik legnagyobb középkori gyűjteményét, valamint az Ekkehard szerzetes által írt, Casus monasterii Sankti Galli című krónikát, amely beszámol a kalandozó magyarok 926. évi támadásáról is. Különleges értéke a könyvtárnak egy egyedülálló 9. századi dokumentum, amely Sankt Gallen-i alaprajz néven ismert. Ez az egyetlen jelentős építészeti rajz, amely fennmaradt a Római Birodalom bukása és a 13. század között eltelt hétszáz évből.
Az állomány 1900 után készült darabjai kölcsönözhetők, de helyben a nyomtatott könyvritkaságok is használhatók. A kéziratokat és az ősnyomtatványokat kivételes esetekben lehet megtekinteni az olvasóteremben. Annak érdekében, hogy ezek is mindenki számára hozzáférhetők legyenek, 2002 óta folyik a kódexek digitalizálása, melyeket egy digitális könyvtárban tesznek közzé.
A kolostor 1983-ban került fel az UNESCO világörökségi listájára.