1932. január 26-án hunyt el William Wrigley
a rágógumi koronázatlan királya. Wrigley tíz éves kora óta dolgozott édesapja üzletében, 13 éves korában már ügynökként járta az országot a családi portékát árulva. Lap, drazsé, golyó, felfújható, olvadós, sima, mentolos vagy ízesített. Korunk embere már el sem indul otthonról nélküle. Életünk meghatározó részévé vált, mindig velünk van, kis helyen is elfér: igen ez a rágógumi. A rágózásnak több ezeréves hagyománya van, de jelenlegi formájában a második világháború végén érkezett meg Európába. Mivel a szabadság egyik szimbóluma volt, ezért szocialista kultúrpolitika a beatzenével és a Coca-Colával egyenrangú Sátánként kezelte. Wrigley az egyik úttörője volt annak, hogy márkás termékek eladását reklámmal támogassa. Ösztönzőket kínált a kereskedőknek, hogy készleten tartsák a termékeit és utcai reklámozásra maga is kiállt, hogy minél több embert biztasson Wrigley rágógumi vásárlására. A hatékony reklám kulcsának azt tartotta, hogy minél tömörebben, minél többször kell elmondani az üzenetet. Tudatosodott benne, hogy a fogyasztók jobban megismerik és elfogadják termékeit, ha újság- és magazinhirdetésekben, plakátokon és egyéb reklámok által megismerik a termék előnyeit. A rágóguminak ma számtalan fajtája létezik és még a fogorvosok sem tagadják, hogy fogazat- és fogínyerősítő, továbbá tisztító hatása van. A család vagyonát több mint 2,2 milliárd dollárra becsülik.




