„Kevesen vannak, akik kihívás elé állítják a természet törvényeit, melyeket szinte lehetetlen leküzdeni. Az ejtőernyősöknek sikerült…" Ezekkel a gondolatokkal emlékezünk március 23-án, az ejtőernyősök napján. Az élet számtalan veszélyt rejteget a mindennapi ember számára. Legyen az közlekedésből, munkából, vagy szórakozásból adódó, ha tudomásunk van róla, igyekszünk elkerülni. Nem fogok átmenni a sínen, ha jön a vonat, nem lépek le a járdáról, ha sűrű a forgalom, nem engedjük a gyerekeinket felmászni az elkorhadt fára és számtalan hasonló példát lehetne felsorolni, hogyan óvjuk magunkat a veszélyektől. Ez egy teljesen normális emberi reakció. Az ejtőernyős egy kissé máshogy gondolkodik, de természetesen ezért nem szabad abnormálisnak hívni. Azt viszont le kell szögezni, hogy kevesen vannak, akik keresik a plusz veszélyt, és kihívás elé állítják a természet törvényeit. Ezeket a törvényeket közel lehetetlen leküzdeni, de az ejtőernyősöknek ez sikerült, tegyük azonban hozzá, hogy extrém mennyiségű munkával, kiképzéssel, gyakorlással. A hónapokig tartó felkészítés, a számtalan elméleti és gyakorlati foglalkozás roppant mértékű kitartást igényel azzal a pszichikai nyomással, hogy ennek a felkészítésnek a végén a vizsga tétje nem egy négyes vagy ötös osztályzat lesz, hanem az életed.