A bolondok napját évszázadok óta április 1-jén ünneplik a különböző kultúrák, bár ennek a pontos eredete máig rejtély. Az áprilisi bolondok napi úgymond hagyományok közé tartozik többek között az álhírek terjesztése vagy mások megviccelése. A népszokás szerint ha valakit április elsején rászednek, akkor a „bolondját járatják vele”, így ő lesz „április bolondja”. Egyes történészek azt feltételezik, hogy kelta eredetű népszokás volt, míg mások szerint a bolondok napjának eredete 1582-re nyúlik vissza, amikor Franciaország a Julianus-naptárról áttért a Gergely-naptárra. A történészek a bolondok napját olyan fesztiválokkal is összekapcsolták már, mint például a Hilaria, amelyet az ókori Rómában március végén ünnepeltek a Kübelé-kultusz követői. Ilyenkor az emberek álruhába öltöztek és polgártársaikat, de még a bírókat is kigúnyolták. Más elméletek azt is feltételezik, hogy a bolondok napja a tavaszi napéjegyenlőséghez, vagyis az északi féltekén a tavasz első napjához kötődik, amikor az anyatermészet „megbolondította” az embereket a változó, kiszámíthatatlan időjárással. Tulajdonképpen akárhonnan is ered nem ez a lényeg hanem, hogy ugrassuk és vicceljük meg egymást, és nevessünk egy jót együtt.