1994-ben emlékeztek meg először a vakvezető kutyákról. A jól képzett kutya megvédi gazdáját a rá leselkedő veszélyektől, akár még gazdája utasításaival ellentétesen is cselekszik ennek érdekében. 1916-ban Németországban kezdték képezni ilyen célra a kutyákat, a világháborúban megvakult katonák segítésére. Magyarországon először a huszadik században nyitottak ilyen iskolát. Angliában évente hétszáz kutyát képeznek ki, Magyarországon mindössze évente 20-25 kutyát adnak át. A hazánkban élő húszezer vak emberből csak kb. százhúsz személy rendelkezik segítő kutyával. Elsősorban a labrador retrievert, a golden retrievert és a német juhászkutyát tudják használni segítőnek, akik nyolc-tíz évig segítik gazdájukat. A kutyusok nem ismerik a színeket, így a közlekedési lámpánál való átkelésnél a gyalogosok mozgásából következtetnek arra, hogy mikor szabad lelépni a járdáról.