665 évvel ezelőtt egy ismeretlen szerző hozzálátott
munkájához, amelyben megalkotta a magyar középkor egyik legnevezetesebb írott forrását, a Képes Krónikát. A mű 12 fejezetben meséli el a magyarok históriáját a hunok történetétől I. (Anjou) Károly havasföldi hadjáratáig. A művet a szerző halála után, az 1370-es évek közepén I. Lajos díszes kódexként lemásoltatta, gyönyörű iniciálékkal, képekkel díszítette, erről kapta a Képes Krónika nevet. A 15. században 1458–1490 között még Magyarországon volt, Mátyás király udvarában, ezután először Franciaországba, majd Brankovics György szerb despota udvarába került. A 16. századtól a bécsi Udvari Könyvtár állományába tartozott, ezért korábban bécsi Képes krónikának nevezték. A trianoni békeszerződés és az azt követően 1932-ben megkötött velencei kultúregyezmény eredményeként, 1934-ben került vissza Magyarországra. A Képes krónikát az Országos Széchényi Könyvtárban őrzik.




