A világ második leghosszabb könyvét
egy francia alkotó, Marcel Proust írta, műve 4215 oldalból, és szóközökkel együtt 9.609.000 karakterből áll. A könyv hét darab kötetre lett bontva, és magyar fordításban is fellelhető Az eltűnt idő nyomában címmel. A mű 1909 és 1922 között keletkezett, és részletekben látott napvilágot. 1919-ben az első két kötet elnyerte a Goncourt-díjat. A regény központi témája az idő, annak hatása az egyénre, társadalomra. Ez a hatás elsősorban a változással mérhető, a regény ezt dokumentálja. Az eltűnt idő nyomában bemutatja, miként módosul a test, a személyiség, az ízlés, a divat, a világnézet az idő múlásával, hogyan válik elavultá, ami egykoron korszerű volt, miként jön divatba ismét az, ami korábban már meghaladottnak számított.
Marcel Proust műve megtalálható az oroszlányi Kölcsey Ferenc Művelődési Központ és Könyvtár gyűjteményében.




