Információs vonal: 34/300-336
Cikkek
Keresés
Vissza
Napi érdekesség - július 30.

Henry Ford amerikai üzletember, a Ford Motor Company alapítója,

az autóipar, a futószalagos gyártósor és a modern tömeggyártás egyik úttörője, 1863. július 30-án, az amerikai polgárháború idején született dearborni farmjukon. Mechanikus tehetsége korán megmutatkozott, az apjától kapott zsebórát újra meg újra szétszedve és összerakva kiismerte működését annyira, hogy végül maga is készített egyet. 15 éves korában a környék lakói már hozzá hordták elromlott óráikat javításra. 17 éves korára inas lett egy detroiti gépjavítóban, ugyanakkor saját gépjavító műhelye is volt, ahol aratómunkásoknak javította a hordozható mezőgazdasági gépeket. Első benzinmotorját 1887-ben szerkesztette, majd készített többet is. 1891-ben sikerült elhelyezkednie a Detroit Edison Electric Companynál mérnökként, majd 1893-tól főmérnökként dolgozott. Ekkor már eleget keresett ahhoz, hogy saját fejlesztéseit finanszírozza. Első járművét a Quadricycle névre keresztelte, amelyet egy kéthengeres, négy lóerős, etanolhajtású motor működtetett. Nyilvános bemutatójára 1896. június 4-én került sor. A jármű 25 mérföldes sebességet ért el. Ezután befektető után nézett, akit William H. Murphy fakereskedő személyében talált meg. 1899. augusztus 5-én közösen létrehozták a Detroit Automobile Companyt. Az első modellek megbízhatatlanok voltak, ezért Murphy 1901-ben kihátrált az üzletből. 1903-ban Alexander Y. Malcolmsonnal társult, akivel a Ford & Malcolmson Ltd.-et hozták létre. még 10 másik embert is bevonva 1903. június 7-én hozták létre a Ford Motor Companyt. Az első típus, az A-modell prototípusának elkészültéig mintegy 28 ezer dollárt fektettek be. 1920-ban napi 1000 darabot gyártott a világhírű Ford automobilból. 1924-ben a Ford Művek évi termelése elérte a toronymagas 2 millió autót, teherautót és traktort. Sikerének titka a tömegtermelés módszerében és a magas bérekben rejlett. Az első világháborúban nagy erőfeszítéseket tett arra, hogy béketárgyalásokat kezdeményezzen Európa hadban álló nemzetei között, ezért elhatározta, hogy békezarándok útra megy Európába, de erőfeszítései nem vezettek célra. Komoly ellensége volt az amerikai szakszervezeti mozgalmaknak. 1937-ben kijelentette, hogy sohasem ismeri el az amerikai "Autóipari Munkások Szakszervezetét". Azonban az USA hadba lépését követően politikai könyveit bezúzatta és gyáraival kizárólag az amerikai hadsereg szükségleteinek kielégítését szolgálta. 1947- ben bekövetkezett haláláig 161 amerikai szabadalmat adott be.. A Ford Company tulajdonosaként a világ leggazdagabb és leghíresebb emberei között volt. A nevéhez fűződő fordizmus nemcsak az autógyártást, de az Egyesült Államok közlekedését és iparát is forradalmasította. A nevét viselő, gépkocsikat gyártó céget máig leszármazottai vezetik.

2023. július 28., 14:51
Vissza

Címünk

2840 Oroszlány, Szent Borbála tér 1.

Elérhetőségeink

  • KFMKK központi száma, információ: +36 (34) 300-336
  • Felnőtt könyvtár: +36 (20) 553-3094

Legnépszerűbb cikkek