A Tóth Imre néven született fehérvárcsurgói, paraszti származású fiú érettségi után, 1926 és 1928 között művészetet tanult a budapesti Iparművészeti Főiskolán. Itt hallott először a Bauhaus-mozgalomról, de ahhoz, hogy a legjobbaktól tanulhasson, Németországba kellett mennie. Mesterei: Moholy Nagy László, Paul Klee, Otto Dix. Szobrászatot Párizsban, Maillol műhelyében is tanult. 1930-tól élt külföldön, Rómában telepedett le véglegesen. Első kiállítását Drezdában rendezte. Részt vett 1952-ben és 1956-ban a Velencei Biennálén, 1962-ben önálló kiállítással is jelentkezett. Bemutatkozott 1958-ban a brüsszeli világkiállításon, egyéni tárlata volt 1963-ban Párizsban, 1966-ban New Yorkban. Itthon 1969-ben a Műcsarnokban, a pécsi múzeumban és Tihanyban szerepelt jelentős kollekcióval, ettől kezdve rendszeresen járt Magyarországra. 1982-ben részt vett a Külföldön élő magyar származású művészek 2. kiállításán. Jelentős alkotásai közé tartozik a római Termini pályaudvar fríze, a Vatikáni Magyar Kápolna és a gödöllői kertészeti egyetem reliefje. Műveiből 1978-ban állandó kiállítás nyílt a Pécsi Modern Magyar Képtárban.