A tudomány világévében, 1999-ben Budapesten rendezték meg a tudományos világkonferenciát, amelyen a magyarok kezdeményezték a tudomány világnapjának megtartását. A tudomány világnapja a békéért és a fejlődésért elnevezésű világnap megünnepléséről 2001. november 3-án az UNESCO határozott, első alkalommal 2002. november 10-én tartották meg. A tudomány olyan nyelv, amely átlépi a határokat, átíveli a nyelveket, és kultúrákat hoz össze. Sokáig lehetne sorolni a neveket, amelyek a tudomány szó hallatán azonnal beugranak: Nikola Tesla, Albert Einstein, Teller Ede, Robert Oppenheimer. Gondoljunk bele abba, hogy az élet minden területén mennyi mindent köszönhetünk a tudománynak és annak fejlődésének. A tudomány nem attól jó, hogy megtanítja nekünk, mit gondoljunk egyes dolgokról. A tudomány lényege, hogy megtanítson gondolkodni. Megtanuljuk, hogy hogyan ismerjük fel a jó következtetést a rossztól. Új technológiát hoz létre, hiszen a tudomány nélkül igencsak hosszú, göröngyös lett volna az út a mai, kényelmes világunkig. Tábortűz fölött főznénk az ételt, gyalog közlekedhetnénk, stb. Furcsa lenne korunk kényelmi megoldásai nélkül élni a mindennapokat. Európában az 1500-as és 1800-as évek között az átlagéletkor 40 év volt, míg egy 2019-es statisztika szerint az átlagéletkor 80 évre emelkedett, a tudomány segít tovább élni. Minden tudományos közleményt a hozzáértők tüzetesen átvizsgálnak, és csak azokat engedik megjelentetni, melyeknek eredménye valóban alátámasztható. Igazi csapatmunkában dolgoznak a kutatók azon, hogy egymást támogatva magas színvonalú kutatások szülessenek. Ahogy távolodunk a fizika alaptörvényeinek megértésétől, és eljutunk annak felismeréséig, hogy még az alapvető törvények is sokkal összetettebbek, mint azt gondoltuk, egyre nagyobb rálátásunk van arra, hogyan oldhatjuk meg (jobban) a világ problémáit. Így a tudomány nem más, mint rendszerezett tudás, amely egységbe foglalt, alaptörvényekre fektetett tények összessége.