Adelaide Récamier francia írónő, akinek nevét nem irodalmi munkássága, hanem egy róla elnevezett jellegzetes kárpitozott heverőtípus, a rekamié őrizte meg.
16 éves korában feleségül ment a nála 25 évvel idősebb Jacques-Rose Récamier híres párizsi bankárhoz. Szalonja a politikusok és művészek divatos gyülekezőhelyévé vált, gyakran megfordult itt Bernadotte marsall, akkor még a forradalom tábornoka, később XIV. Károly néven svéd király. Bankár férje Napóleon politikája miatt 1805-ben nagy anyagi veszteségeket szenvedett, nem sokkal később a gyanakvó császár feloszlatta a túl sok royalista által látogatott fényes szalont, gazdáját pedig vidékre száműzte. A változó idők miatt Juliette-nek többször is költöznie kellett Párizsból, a rendőrség royalista barátai miatt üldözte, de ez nem akadályozta szellemi műhelyének fenntartásában. Ha kellett, Genfben folytatta tevékenységét, vagy Itáliában, Párizsban később csak Napóleon bukása után, végül Abbaye-aux-Boisba-ba helyezte át szalonja székhelyét.