A kokárda divatja a 18. században indult, és eredetileg csupán a sapkára tűzött jelként viselték. Az egyszínű szalagok általában viselőjének politikai pártállását, főképpen a fennálló hatalom elleni tiltakozását tükrözték.
A nemzeti színű trikolorból hajtott kokárda csak 1789-ben, a nagy francia forradalom idején jelenik meg, és innen terjed el más nemzetekhez. Általános szokás a kokárda különböző formáinak a hadseregben való használata, ám polgári körökben sehol nem vált oly fontos nemzeti jelképpé, mint a magyaroknál. Kokárdának magyarul szinte kizárólag a nemzeti színű szalagból hajtott, a szív fölé helyezett kitűzőt szoktuk nevezni, mely tipikusan, de nem feltétlenül kerek. A szónak azonban sokkal szélesebb jelentése van: jelenthet bármilyen kerek, sapkára vagy ruhára helyezett jelvényt. Szélesebb értelemben véve tehát kokárda a sapkarózsa is. De a repülőgépek oldalára festett kerek jelvény is kokárda.

A kokárda neve
A kokárda nemzetközi szó, sok más nyelvben hasonló alakban megvan, pontosan nem is tudjuk, melyikből került a magyarba. Az azonban biztos, hogy a szó végső eredete a francia. A töve a coq, azaz 'kakas', és ebből született meg a cocarde, mely 'kakastaréj’ hiú, öntelt, korlátolt' jelentéssel bírt. Az új jelentése a bonnet a la cocarde 'kakastaréjos sapka', illetve 'öntelt ember sapkája' szerkezet rövidülésével alakult ki. (A cocarde nem keverendő össze a cocard-dal, mely monoklit, szem alatti véraláfutást jelent.)

Kokárdahelyesség, kokárdaművelés
Néhány évvel ezelőtt még egészen természetesnek tartottuk, hogy a kokárdán a piros van kívül, a zöld van belül.
Ám ez a hajtási mód nem felel meg a nemzetközi normáknak, az általános szokás szerint ugyanis a zászló felső sávja kerül belülre, az alsó kívülre. Egyesek Szendrey Júlia tévedésére vezetik vissza a magyar szokást, állítólag ő készítette el Petőfi kokárdáját hibásan, és aztán a Petőfit utánzó forradalmárok követték. A hagyomány szerint az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kezdetének estéjén a pesti radikális ifjúság vezérei Szendrey Júliától, illetve Laborfalvi Rózától kapták az első kokárdákat, amelyeket a kabát hajtókáján vagy a mellrészén, a szív felőli oldalon viseltek.

forrás: nyest.hu (nyelv és tudomány), wikipedia.hu