Új Forrás Est következő előadásán /február 10-én, 17 órától/ Szemző Tibor tiszteletére készült tematikus lapszám bemutató és mozi-koncert várja az érdeklődőket.
Szemző Tibor nemzetközileg elismert magyar zeneszerző, előadó, médiaművész. Zeneszerzői munkáihoz gyakran kapcsolódnak beszélt szövegek, filmek és más médiumok. Installációkat és filmeket készít, zenét komponál saját és mások filmjeihez, valamint pályája indulása óta sokat koncertezik Magyarországon és külföldön is egyaránt.
1955-ben született Budapesten. Az általános iskolát zenei tagozaton végezte. A középiskolában finommechanikai műszerésznek tanult, amit félbehagyott, hogy minden idejét a hangszeres tanulmányoknak szentelhesse. Elvégezte a Bartók Béla Konzervatóriumot, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanult tovább. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen Média Design diplomát, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen DLA-fokozatot szerzett.
A hetvenes évek elején alapította a Szemző kvartettet, amely később beolvadt Szemző és főiskolai diáktársai, barátai által 1979 alapított és 1989-ig aktív 180-as Csoportba. A 180-as Csoport a zenei minimalizmus terjesztésében, új zeneművek létrehozásában és a magyar kortárs zenei nemzetközi megismertetésében kiemelkedően jelentős szerepet töltött be. Emellett 1983-tól szólókarrierbe kezdett, ebben az időszakban készült a csoport számára komponált művek mellett az élő elektronikát alkalmazó Vizi-csoda című műve is. Első szólólemeze a Pillanatkép a Szigetről a londoni Leo Records gondozásában jelent meg.
Film iránti érdeklődése a 180-as Csoport narrátorával, Forgács Péter médiaművésszel való évtizedeken átívelő együttműködésétől ered, és Forgács filmjeihez írt zeneművekkel indult.
A nyolcvanas évek közepén kezdett önálló, zenei alapon álló filmes munkákba, ekkor alapította a Takarmánybázis nyitott zenei formációt. A csoport projektjei részben multimédia események voltak, és néhány kiadványuk jelent meg, a Forgács-filmekkel összefüggésben. 1996-ban hívta életre a Gordiusi Čomó Kreatív Zenei Laboratóriumot, amely 2007-ig működött.
Filmjei sokszor filozofikus jellegűek, az identitás, az emlékezés, a történelem és az európai kultúra kérdéseit vizsgálják. Nem a cselekményes történetmesélés érdekli, hanem a belső utazás, az elmélkedés tere.
Nagy sikerű és díjnyertes filmje a Kőrösi Csoma Sándor életével foglalkozó, Az élet vendége – Csoma-legendárium című mozifilm, valamint annak színpadi változata. A Csoma-film közvetlen előfutárai a Hamvas Béla prózájára írt Láthatatlan Történet és a Túlsó Part voltak. További kiemelkedő állomásokat képvisel az életműben a Tractaus, Ludwig Wittgenstein Tractatus Logico-Philosophicus című művének szövegeit használó kamaradarabja, az Örvény című film, az Örvény Oratórium, valamint a 2008 és 2018 közötti tíz éves ciklust felölelő multimédiás Franz Kafka-sorozat, a »K«metszetek.
Szemzőt szenvedélyesen érdekli az emberi hang és az instrumentális zene összeillesztése, illetve a különböző hangi rétegek egymásba tolása. Több darabjának fontos eleme a – nem énekelt, esetleg dúdolt – narráció, valamint a különálló rétegekből, "layerekből" összeálló zenei szövet. Ez a bonyolult rétegzettség valóságos szerzői védjegyévé vált Szemzőnek, legplasztikusabban talán az eddigi életmű opus magnumában, Az élet vendége című, Kőrösi Csoma filmjében, illetve az ebből készült Csoma oratóriumban. Sajátos alkotói helyzetéből adódóan nehéz eldönteni, hogy filmekhez ír-e kísérőzenét, vagy a zenéhez „forgat-e hozzá”: zeneszerző, fimrendező, és a kettőből fakadóan páratlan ritmusérzékű dramaturg egy személyben, a rétegzettség nagymestere.
